Jaj, még 4 perc!

 

Ha a címbõl  (4 Minutes To Save The World) indulunk ki, akkor arra lehetne következtetni, hogy a szám valami olyasmirõl szól, milyen rossz Afrikában élni, és segítsünk az ott élõ embereken, vagy egyéb borzalmakról, amelyek mostanában történtek. Ennek a dalszövegnek sok köze nincs a címhez (vagy csak én nem tudok annyira angolul, amit kétlek), ezért nem tetszik annyira. Az elsõ értelmes mondatrész, ami talán a címre utal: „But if I die tonight, at least I can say I did what I wanted to do…” ( De ha ma este meghalok, legalább azt el tudom mondani, hogy megtettem azt, amit meg akartam). A másik: „No, hesitating grab a boy, grab a girl” (Ne hezitálj, fogj egy fiút, fogj egy lányt), de ez sem a világ túlnépesedése ellen szól. Most vagy más címet, vagy más szöveget kellene írni, mert így nem harmonizál egymással a szöveg két része, és akkor még nem is beszéltem az idegesítõ tick-tack szavak folyamatos használatáról, és az elmaradhatatlan Timbaland gépiesített hangjáról, ami kihagyhatatlan egy számból.

A francia Jonas és Francois páros rendezte a klipet, eszükbe jutott, hogy Madonnának be kellene tolnia egy kocsit egy házba, a vezetés az már snassz, meg ilyet még nem nagyon csinált. Háta mögé szerkesztettek egy fekete effektet, ami a világ pusztulását akarná jelezni. Ha ez így van, akkor azt nem értem, hogy ha ott van mögötte a mindent elnyelõ sötétség, akkor miért nem menekül elõle, miért tol még maga elõtt egy kocsit, ami lassítja õt. Utána jön egy olyan rész, ami nekem egy biológiai, felvilágosító órának tûnik: két tini csókolózik, és belelátunk a szájüregükbe. (Fúj!). Justin is feltûnik a színen, hol is máshol, mint a tükör elõtt. Mindjárt meghalsz, de hogy nézel ki, ember?

Végre megtalálták a kiutat a házból, az utca üres, csak a két táncost láthatjuk. Elhagyatott kocsik az úton, amiket összetaposnak, és beleülnek. Bár fura, hogy rajta van a kocsikon az ár. Az országút mellett mindig fellelhetõ egy bevásárlóközpont, nézzünk be, mert kellene venni otthonra fagyit. Az ottani embereknek sem tûnik fel a mögöttük lévõ feketeség, ahogy a házban élõknek sem. Nem tudom, én felfigyelnék arra, ha az utcákon nincs senki, és egy fekete lyuk nyelné el az embereket. Akkor gyorsan felpattannak a pénztár áruszalagjára, és nyomnak egy rövid dance-t.

Amikor a mosdóban vannak, Madonna leveszi a fekete fölsõjét, alatta pedig megjelenik a testszínû ruhája; itt szeretnék idézni egy másik kritikából: „áááh, ohhh she’s not naked” (ááááh, ohhh nem meztelen). A kedvenc jelenetem, amikor Justin és Madonna körbetáncolják egymást kontakt nélkül, aztán Justin hirtelen lerántja Madonnáról a tépõzáras fûzõjét. Jó, mondjuk ezen már nem kell meglepõdni Janet Jackson óta, sõt inkább ez egy pozitívum a videókészítõknek, hogy nem ugyanaz lett az eredménye. Végül hála Istennek, õket is eléri a végzet, de azért elõtte még körbejárták a várost.

Ezek után már lényegtelen, hogy Timbaland és Madonna mindig 8-at mutattak. Nem is tudom, mit írhatnék befejezésként, mert annyira rossz, hogy szót sem érdemel. Több volt vele a munka, mint amilyen lett. A dalszöveg nem lett elég jó. Láttam már több Jonas és Francois klipet, és azt kell mondanom, hogy ez különbözik a többitõl, de mégsem az igazi. Ezek ellenére mégis sokan megveszik/letöltik az albumot, elmennek a koncertekre szép számmal, és ezzel újra csak növelik a széfek telítettségi szintjét.

---

 

 

Timbaland:

Kifutottam az idõbõl, és már csak 4 percem maradt, 4 percem...

 

Madonna:

Gyerünk, fiú, mióta várok már itt, hogy valaki felvegye velem a lépést

 

Justin:

Hát akkor ne vesztegessük az idõt, csak mond, hogy mit kell tennem!

 

Madonna:

Olyan valakit keresek, aki felgyorsít és lelassít. Van elég hely mind a kettõnek.

 

Justin:

Hé, csajszi, én elbírok ezzel, csak mutasd az irányt. Kész vagy, hogy elindulhassunk? Kész vagy, hogy elindulhassunk?

 

(Bridge)

Ha akarod, máris megkapod. Ha gondoltál rá, jobb, ha az az, amit akarsz. Ha érzed, igazinak kell lennie, csak mondd ki azt a szót, és megadok mindent, amit akarsz. Vár az idõ, csak 4 percünk van, hogy megmentsük a világot! Ne habozz, fogj magadnak egy csávót, fogj magadnak egy csajt! Vár az idõ! Csak 4 percünk van, hogy megmentsük a világot! Ne habozz, csak 4 percünk van, 4 percünk…

 

Csak így tovább, ne légy pri! (Hé), Madonna, adj nekik! Hopp! Tik-tak, tik-tak, tik-tak! Csak így tovább, Ne légy pri! (Hé), Madonna, adj nekik! Hopp! Tik-tak, tik-tak, tik-tak!

 

Néha azt hiszem, egy kis beavatkozásra van szükségem. Oh, igen, tudom, hogy neked is tetszik, és ez jó. Látszik azon, ahogy mozogsz. Úú, hey! A pokolba vezetõ út jó szándékkal van kikövezve, de ha ma este meghalok, legalább azt elmondhatom, hogy megtettem, amit akartam. És mondd, te hogy állsz ezzel?

 

(Bridge)

Ha akarod, máris megkapod. Ha gondoltál rá, jobb, ha az az, amit akarsz. Ha érzed, igazinak kell lennie, csak mond ki azt a szót, és megadok mindent, amit akarsz. Vár az idõ, csak 4 percünk van, hogy megmentsük a világot! Ne habozz, fogj magadnak egy csávót, fogj magadnak egy csajt! Vár az idõ! Csak 4 percünk van, hogy megmentsük a világot! Ne habozz

csak 4 percünk van, 4 percünk…

 

Csak így tovább, ne légy pri! (Hé), Madonna, adj nekik! Hopp! Tik-tak, tik-tak, tik-tak! Csak így tovább, Ne légy pri! (Hé), Madonna, adj nekik! Hopp! Tik-tak, tik-tak, tik-tak!

Csak 4 percem van, hogy megmentsem a világot

---

 

Cecelia ismét varázsol

 
Hisz Ön a könyvek hatalmában? A történetek mágikus erejében? Akármilyen sokfélék vagyunk mi emberek, problémáink, élményeink, hisszük vagy sem, nagyon is hasonlóak. Igaz szerelem, örök barátság, mérhetetlen fájdalom, céltudatos kitartás. Ismerõs, igaz? Könyvek ezrei foglalkoznak e témákkal, mind más-más perspektívából szemlélve õket. Talán épp saját gondjaink néznek vissza ránk a könyvek végtelen soraiból. Talán megtaláljuk a megoldást. Talán bátorságot nyerünk az olvasottakból. Talán itt az ideje, hogy a kezünkbe vegyünk egy Cecelia Ahern-könyvet.

Cecelia nem készít fel minket háborúra, nem kéri tõlünk, hogy mentsük meg a világot, egyszerûen csak életet, reményt varázsol mindennapi történeteibe. Eddig megjelent öt kötete, hónapokon keresztül világszerte, bestsellerként lovagolt az élen. 2004-ben elsõ könyvének publikálását óriási szenzáció követte. A P.S. I love you/ Ui.: Szeretlek egy hétköznapi történet a gyász monoton, reménytelen napjainak legyõzésérõl. Az ezt követõ három újabb kötete a Bárcsak Láthatnál, az Ahol a Szivárvány Véget Ér, valamint a magyar fordításban még nem olvasható A Place Called Here fõként a szerelem és barátság kiszámíthatatlan útvesztõibe enged betekintést. Persze a könyvek történetei épp olyan színesek és elbûvölõk, mint e szavak jelentései. A XXI. század legnépszerûbb alkotói között már helyet foglaló, alig 26 éves írónõ újra és újra megajándékoz bennünket életre szóló történetekkel.

A legújabb, hazánkban még nem forgalmazott könyve, a Thanks for The Memories ismét egy ismerõs szituációt hoz közelebb egy kis Cecelia-varázsporral megszórva, csak hogy ne legyen minden olyan földhözragadt. Az ötödik, és sokak szerint eddigi legjobb alkotása, egy balesetbõl következõ vérátömlesztéstõl indul. Csakhogy nem szimplán az életet adó vörös folyadék kerül a fõhõsünk testébe, hanem emlékek is. Emlékek, melyek nem a sajátjai. A hangulat ismét humoros, szomorú, misztikus, egyszóval egy újabb sikerkönyvet mondhatunk magunkénak.

Miss Ahern történetei fõként fiatalabb korosztályhoz szólnak, de mindenki számára tökéletes kikapcsolódást garantálnak. Egyetlen negatív gondolatom sem született a könyvek elolvasását követõen, illetve az írónõrõl hallottak után. Egyet azonban biztosan állíthatok: Cecelia Ahern nem egy könnyen elfelejthetõ személy, a történetei pedig örök olvasmányok. Ezek után, aki nem hisz a könyvek hatalmában, az nem tanult meg olvasni.